A hazai lakáspiac felívelő szakasza hatodik éve tart és a reál lakásárak is folyamatosan emelkednek azóta. Az eddigi historikus és nemzetközi tapasztalatok alapján egy-egy szakasz korábban nagyjából nyolc évig tartott, így okkal számíthatnánk arra, hogy – tisztán piaci viszonyok között – a következő két évben elérhetnénk az árcsúcsot. Az OTP Értéktérkép alapján megnéztük, mennyibe kerülnek ma a lakások Budapest és az ország különböző részein.

A ciklikusan működő lakáspiac aktuális felívelő szakasza 2013-ban indult, így a lakásárak idén már hatodik éve nőnek. Tisztán piaci viszonyok között a következő két évben valószínűleg elérhetnénk az árcsúcsot. Ez ugyanakkor egyben nem jelentene azonnali lejtmenetet, reál értelemben évekig stagnálhat az árszint. Tekintetbe véve a jelenlegi sokkal kedvezőbb gazdaságpolitikai mozgásteret és a hitelfelvételt, hitelkihelyezést érintő szabályozást, a mostani ciklust követő korrekció várhatóan jóval mérsékeltebb lesz, mint a legutóbbi, 2008-at követő zuhanás – mondta el Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Lakásárak Budapesten

Az alábbi térkép annak a 151 irányítószám-körzetnek az átlagárát mutatja, ahol 2019-ben eddig legalább tíz (de átlagosan így is 68) értékelhető adattartalmú eladás történt. Az V. kerület hat körzetéből négy továbbra is a lista legelején áll; a legdrágább továbbra is a 1051-es irányítószám, ahol a négyzetméterár elsőként lépte át az egymilliós határt (1,076 millió forint). A 600 ezres szintet összesen 25 irányítószám-körzet haladja meg (sötétbarna színezés), mind a budai és a szűken vett pesti belvárosi kerületekben.

A legolcsóbb, 450 ezer forintos négyzetméterár alatti kategóriában 23 körzet áll (legvilágosabb színezés). Ezek közül mindössze a 1225-ös budai oldali, a többi jellemzően Pest peremi kerületeiben helyezkedik el. A 400 ezer forintos átlagot ezen belül is csak hat körzet (1202, 1154, 1204, 1205, 1201 és 1172) nem éri el.

A budapesti átlag 2019 első három negyedévét nézve 609 ezer forint volt négyzetméterenként, amihez a 1146-os irányítószám-körzet (Istvánmező, Törökőr) áll legközelebb. A kerületek átlagárát tekintve az V. kerület áll az élen, ahol ebben az időszakban átlagosan 944 ezer forintos négyzetméteráron keltek el a lakások. Ezt követi az I. és a II. kerület, mindegyikben a 800 ezer forintos átlagot közelítik a számok, a belváros népszerűségét ugyanakkor jól mutatja, hogy mostanra a VI. kerület egy hajszálnyival megelőzte a XII. kerületet, előbbiben 732 ezer, utóbbiban 729 ezer forintot kellett fizetni egy átlagos lakás négyzetméteréért. A pesti külső kerületekben jellemzően 400-500 ezer forint között van egy négyzetméter, míg a legolcsóbb XXIII. kerületben 332 ezer forint.
A mélypont óta eltelt időszak áremelkedési ütemét jól mutatja az, hogy 2013-ban az I., a II., a XII. és az V. kerületekben kínálták 330 ezer forint környékén a lakások többségét, míg most a legolcsóbb kerületre jellemzők ezek az árak. Emellett a kerületek közti árolló is nőtt az elmúlt 5-6 év során, a legolcsóbb és a legdrágább kerület között mostanra közel háromszoros lett az árkülönbség.

Vidéki lakásárak

A következő térkép a 2019 első három negyedévében a NAV által regisztrált eladott ingatlanok átlagárát mutatja járásonként. Azt a 166 járást mutatjuk, ahol idén legalább tíz értékelhető adattartalmú eladás történt (Budapestet nem számítva is átlagosan 128 volt, tehát az adatok megbízhatósága jónak mondható), így nem volt szükség statisztikai adatpótlásra. 26 járás átlagára haladja meg a 400 ezres szintet, míg további 14 a 340 ezer forintos átlagos négyzetméterárat (sötétbarna színezés). A legdrágább vidéki térség a 14. helyen álló Balatonfüredi járás 534 ezer forintos négyzetméterárral. A legfelső árkategóriába a XXIII. kerület kivételével a budapesti kerületek, Balaton-parti és Pest megyei járások, illetve a Debreceni, Soproni, Kecskeméti, Győri, Szentgotthárdi, Veszprémi és Székesfehérvári járás került bele.

Érdemes emellett a megyei átlagárakat és a megyeszékhelyek átlagárait is összehasonlítani. Ez alapján azt látjuk, hogy a legdrágább Győr-Moson-Sopron megye lett, ahol közel 352 ezer forintot kell fizetni egy átlagos lakás négyzetméteréért. Ezt követi Hajdú-Bihar megye 350 ezerrel és Pest megye 343 ezer forinttal, a többi megye átlaga nem éri el a 300 ezer forintot. A megyeszékhelyeket tekintve azonban egy ideje már nem Győr áll az élen, mostanra a nyugat-magyarországi város árszintjét négy másik nagyváros is megelőzi. Első helyre került idén Debrecen, ahol 402 ezer forint az átlagos négyzetméterár, kicsivel lemaradva, 396 ezer forinttal Veszprém áll a második helyen, majd 371 ezerrel Kecskemét, 367 ezerrel Székesfehérvár és 364 ezerrel Győr. A legolcsóbb megyeszékhely továbbra is Salgótarján, ahol még mindig alig haladja meg az átlagár a 100 ezer forintot négyzetméterenként.

Míg a korábbi években stabilan Győr volt a legdrágább megyeszékhely, addig a mostani relatív lemaradás sok kérdést felvet. Vajon Debrecenben, Veszprémben, Kecskeméten és Székesfehérváron valóban magasabb már a vásárlóerő, mint az észak-nyugati megyeszékhelyen? Az átlagfizetések tekintetében Budapestet leszámítva még mindig Győr-Moson-Sopron megye áll az élen, így egy esetleges – néhány év múlva bekövetkező – korrekció során nem kizárt, hogy az említett másik négy megyeszékhelyen nagyobb lenne a visszaesés mint a kiegyensúlyozottabban dráguló Győrben.

Meddig tarthat még a hegymenet? És mi jöhet utána?

A jelenlegi lakásárak már országosan meghaladhatják az egyensúlyi szintjüket, ami azonban nem feltétlenül kell, hogy rövid távon árcsökkenést okozzon. A ciklus mindenesetre már olyan fázisban járhat, ahonnan komoly kormányzati ösztönzők nélkül nehéz elképzelni további erőteljes áremelkedést. Valkó Dávid szerint azonban a családvédelmi akcióterv lakásvásárlást érintő elemei előre hozott keresletet generálva egyértelműen lassítják a kereslet visszaesését. Idén nyárig jelentős arányt képviseltek az ingatlanpiacon a befektetési célú vásárlók, majd a MÁP+ megjelenésével számuk és arányuk – főleg Budapesten és a nagyvárosokban – látványosan csökkent, mivel a bérleti hozamok már kevésbé versenyképesek.

Egyre látványosabb probléma a lakásár/jövedelem mutató által leírható arányszám folyamatos romlása, tehát egyre nehezebb összegyűjteni egy átlagos lakás árát az átlagjövedelemből. Európai szinten is magas emellett a lakásbérlés költsége Budapesten. Összességében azonban országosan várhatóan még 2-2,5 évig fenntartja a keresletet a családvédelmi akcióterv, utána viszont felerősödhetnek a kockázatok, amelyek közül egy esetleges külpiaci lassulás, a globális geopolitikai feszültség, az elérhető EU-s pénzek csökkenése, a Babaváró hitel kifutása, illetve a reálbér-növekedés lelassulása emelendő ki. Hátráltató tényezők ezen kívül a foglalkoztatottsági és demográfiai problémák is. Ezek együttes vagy részleges felerősödése a lakásárakban is véget vethet a reálérték-növekedésnek.

Képek és szövegek forrása: Portfolio.hu