A pénzmosás elleni törvény 2020-as változásai

2019. évi CXIX. törvény ( Módtv.)
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2017. évi LIII. törvény ( Pmt. )
és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

A Pmt. hatálya 

  1. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
  2. f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
  1. § (1) A Pmt. 3. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „17. ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának üzletszerű közvetítése, ingatlan bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja, valamint saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;”

Módosítások
A módosítást egyrészről a ( Pmt ) hatálybalépése óta eltelt időszak felügyeleti gyakorlati tapasztalatai  másrészt az Európai Parlament és a Tanács pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2018/843 –irányelvének („5. számú pénzmosási irányelv”) 2020. január 10. napjától történő kötelező alkalmazása indokolta.

Megváltozó értékhatárok
A hazai piaci viszonyok által indokolt változás pedig az, hogy az ingatlanok bérbeadása kizárólag a havi 500.000 Ft feletti bérleti díj túllépése esetén tartozik a Pmt. hatálya alá.

Az 5. számú pénzmosási irányelv előírásainak megfelelően, a Pmt. szigorúbb, az egész EU szintjén egységesen alkalmazott ügyfél-azonosítási és kapcsolat nyomon követési intézkedéseket fog alkalmazni minden stratégiai hiányosságokkal rendelkező kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgáraival és vállalkozásaival szemben.

Kockázati besorolás
A módosítások között szerepelnek a kockázatalapú megközelítést pontosító rendelkezések, az ügyfél-azonosítás, a kockázati szint meghatározása, valamint az üzleti kapcsolat nyomon követése területén. Ezen rendelkezések pontosítása által a jogalkotó azt kívánja célozni, hogy a hatóságok és szolgáltatók erőforrásaikat a magasabb kockázatú ügyekre összpontosíthassák.

Többszintű átvilágítás
A Pmt. felülvizsgálata keretében módosítása kerültek a kockázati szintekhez igazított egyszerűsített, normál és fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések. Ezen intézkedések mellett egy speciális kategória is kialakításra került az e hármas beosztásba nem illeszthető speciális kategória, amely kategória magában foglalja például a levelező banki kapcsolatra vonatkozó elvárások, illetve az elektronikus pénzre vonatkozó speciális rendelkezéseket.

A szolgáltatók a 2020. január 10. napjától hatályos rendelkezésekkel teljeskörű szabadságot kapnak, hogy kockázati értékelésük alapján maguk határozzák meg azokat az alacsony kockázatú eseteket, ahol elégségesnek tartják az egyszerűsített ügyfél-átvilágítást. Jelentős változás, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén a szolgáltató ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján is elvégezheti.

Tényleges tulajdonos (UBO) adatbázis
Az átláthatóság növelése érdekében pontosításra kerültek a tényleges tulajdonlásra, valamint a központi tényleges tulajdonosi adatbázisra vonatkozó kötelezettségek. Bár 2017. június 26. napja óta hatályban van a Pmt. tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása e rendszer még nem került felállításra. A jelenlegi módosítással ugyanakkor felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg ezen adatbázisra vonatkozó részletes szabályokat, így a közeljövőben várható a rendszer felállása.

Egyéb módosítások
A fenti változások mellett további, a korábbi gyakorlatban értelmezési és alkalmazási nehézséget jelentő módosítás is szerepel a Módtv.-ben. Ilyen például, hogy

  • egy szervezet esetében a jövőben csak a szolgáltató előtt eljárni jogosult képviselőt kell majd átvilágítani, nem pedig a szervezet képviseletére jogosult valamennyi személyt,
  • a lakcímkártyát csak a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező ügyfél köteles bemutatni,
  • a születési név, az állampolgárság és az anyja születési neve adat ellenőrzése mellőzhető, ha a külföldi hatóság által kiállított okirat ezeket az adatokat nem tartalmazza (az adatokat azonban rögzíteni kell).

Kötelezettség
A  Módtv. tanulmányozása után a NAV linken található és a letölthető szabályzatminta alapján elkészített egyedi szabályzat  szükségszerű módosítása.